REFLUX BETEGSÉG ÉS A REFLUX BETEGSÉG TÜNETEI, REFLUX BETEGSÉG TERÁPIA - BIOENERGETIKAI TÁMOGATÁSA, NYELŐCSŐ BETEGSÉGEI, REFLUX VUR

A Nyelőcső anatómiai - élettani leírása

Nyelőcső (esophagus - ejtsd: özofágusz) a mellkasban elhelyezkedő, kb. 2 cm átmérőjű üreges szerv, mely a garatot köti össze a gyomorral. A nyelőcső a nyak és a mediastinum mélyén, a gerinc előtt, rejtett helyzetben található. A szájüreg és a garat tölcsér alakban folytatódik a nyelőcsőben. A gyűrűporc és a VI. nyaki csigolya magasságában, a fogsortól 15 cm-re kezdődik, s a cardiában a XI. háti csigolya magasságában végződik , a fogsortól számítva kb. 40 cm-re.

Továbbító feladata van, melyet a nyelőcső felső harmadának harántcsíkolt izmainak, és az azt folytató simaizmainak összehangolt munkája (izom), illetve a nyelőcső nyálkahártyájának redőzöttsége biztosít. Belső lumenét laphám borítja, a gyomorba való átmenet előtt azonban 1-2 cm-en hengerhám található, mely nyákmirigyeket, ereket, idegeket tartalmaz. A nyelőcső üregében a vegyhatás általában közömbös, de időnként a fiziológiás Reflux (visszaáramlás) megsavanyítja.

Képen: a nyelőcső, ahol megfigyelhető a nyelőcső légcsőhöz (trachea), és a légcső elágazáshoz való viszonya (a-kép), ill. a nyelőcső fiziológiás szűkületei (b-kép).

A nyelőcső nyaki, mellkasi és hasi részre osztható, a nyelőcső kb. 25 cm hosszú (5+16+4), férfiaknál lehet hosszabb, nőknél rövidebb. Nyelőcsőnek három természetes, élettani szűkülete van, az első a garat- nyelőcső átmenetnél (felső zárógyűrű helye- kb. 15 cm-re a fogsortól), a második a légcső elágazásánál (kb. 24 cm-re fogsortól), a harmadik élettani nyelőcső szűkület a rekeszizmon történő átmenetnél (alsó zárógyűrü helye- kb. 40 cm-re a fogsortól) található. A szűkületek között - melyeknek átmérője kb. 14 mm - tágabb szakaszok vannak, kb. 20 mm átmérővel. Az alsó nyelőcső - zárógyűrü helyén alakulnak ki leggyakrabban az elváltozások, a zárógyűrű elégtelenségei. A nyelőcső beidegzését a vegetatív idegrendszer látja el, fő érző és mozgató idege elsősorban a nervus vagus, de a szimpatikus ducláncból is kaphat ágakat.
A simaizomból (az izom működés akaratlagosan nem befolyásolható, nem szabályozható) álló alsó zárógyűrű (cardia) biztosítja a táplálék gyomorba történő periodikus ürülését. Az izomgyűrü megnyílását a nyelőcső előrehaladó összehúzódási hulláma váltja ki, ill. a rekesz izomnyalábjainak a megfeszülése, és az a tény, hogy a vestibuláris rész a gyomorba ferdén szájadzik be (ún. His-szög). A cardia normális, szabályos záródása megakadályozza a gyomortartalomnak a nyelőcsőbe való visszajutását. A zárógyűrű összehúzódása fehérjefogyasztás után fokozódik, zsírok és nagy mennyiségű szénhidrát fogyasztása, illetve dohányzás után gyengül.

A Nyelőcső betegségeinek rövid leírása

Tartalom: nyelőcső fejlődési rendellenességek, nyelőcső sérülések, idegentestek, nyelőcső ruptura, nyelőcső fekélyek, nyelőcső szűkületek, sclerodermia, nyelőcső tágulatok és nyelőcső kiöblösödések, nyelőcső achalasia, egyéb motilitás zavarok, nyelőcső vérzések, nyelőcső gyulladásos betegsége, nyelőcső daganatai.

A nyelőcső fejlődési rendellenességei:

A rendellenességek különböző alakjainak lényege, hogy a nyelőcső egy bizonyos szakasza hiányzik, mely nagyrészt valószínűsíthetően az intrauterin (méhen belüli) vérellátási zavar következtében jön létre. Gyakori, hogy a vakon végződő nyelőcső szakasz, és a légcső között sipoly járat alakul ki. Ritkán már a gége alatt megszűnik a nyelőcső (aplasia oesophagei) és hiányzik a nyelőcső szakasz egészen a cardiáig.

A nyelőcső sérülései:

A nyelőcső külső sérülései -szúrt, vágott, lőtt sebek, robbanás, gázolás okozta sérülések-, ill. a nyelőcső belső sérülései (perforációk- átfúródások) fordulhatnak elő. A belső nyelőcső sérülései keletkezhetnek vegyszerek okozta felmaródások, és idegentest beékelődések, ill. ritkán orvosi beavatkozások után. Nyelőcső belső sérülésre hajlamosít az elhúzódó Reflux betegség, nyelőcső gyulladásos vagy daganatos állapota, a nyelőcső átfúródása legtöbbször a nyelőcső élettani szűkületeinél alakul ki.

Nyelőcső és az idegentestek:

A gyermekeknél szokott leggyakrabban előfordulni - gomb, érme, tű, bab, stb. lenyelése során, hogy olyan idegentestek kerülnek a nyelőcsőbe, melyek a továbbiakban akadályt képezhetnek a nyelésben. Felnőttek esetében csontszilánk, halszálka, gyümölcsmag, nagyobb hús vagy kenyérdarab, idősek esetében pedig gyakran alvás közben a műfogsor lenyelése okoz akadályt a nyelőcsőben.


Általában a nyelőcső valamelyik fiziológiás szűkületi szakaszain jön létre az elakadás, sima felszínű vagy kisebb tárgy esetén többnyire akadálytalanul tovább jut a gyomorba és a belekbe az idegentest, majd további tünetek és sérülések nélkül ki is jut a széklettel a külvilágba. Az idegen test esetleg azonnali spontán hányinger és hányás formájában is kijuthat (direkten hánytatni se gyermeket, se felnőttet nem szabad, mert a nyelőcső sérülését válthatjuk ki!) de ha a nyelőcső perisztaltikus továbbító izommunkája nem tudja elmozdítani a tárgyat, akkor elakadás folytán akár teljesen, vagy részlegesen is elzárhatja a nyelőcsövet.
Súlyos és időben nem kezelt esetben nyelőcső átfúródás, nyelőcső nyálkahártya sérülés, nyelőcső izom- és érfal sérülés, Reflux betegség és nyelőcső -fekély, a félrenyelés miatt pedig tüdő- és mellhártyagyulladás jöhet létre, ill. következményesen még vakbélgyulladást is kialakulhat. Ha a nem nagy, és sima felszínű idegentest lenyelése után nem jelentkezik nyelőcső -sérülésre utaló tünet (vérzés, nyelőcső átfúródás - nagy fájdalom, folyamatos nyáladzás és öklendezés, nyelési képtelenség, stb.), akkor konzervatív kezelésként először sűrű pépes ételt (pl. burgonyapüré) alkalmazhatunk, ill. főleg táplálékok - szálka, csontszilánk, stb. - esetében ciromos vagy ecetes vizet, amelyek segítik az anyag feloldódását, ill. továbbjutását. Gyermekek esetében mindig, ill. felnőttek fémes vagy éles tárgyak lenyelésének esetében mindenképpen indokolt az orvosi vizsgálat, pl. a Rtg. - ill. nyelőcső - endoscopos vizsgálata.

A Nyelőcső spontán rupturája -átszakadása (Boerhaave-szindróma):

Ritka kórkép, teljes jóllét közben, váratlanul következhet be, és a nyelőcső falának összes rétegének az átszakadását jelenti, minden közvetlen sérülés nélkül. A nyelőcső ruptura legfontosabb előidéző faktora a nagymérvű hányás, öklendezés, a hirtelen való nagy súly emelése, ill. a hasra mért nagy ütés, mikor is az emelkedett gyomorbeli nyomás hirtelen áttevődik a nyelőcsőre. A nyelőcső átszakadás kórelőzményében azonban gyakori a már meglévő nyelőcső -fal gyengeség, melyet okozhat, pl. a Reflux betegség, a nyelőcső gyulladása, fekélybetegség, pylorus stenosis, rekeszizomsérv, stb. A nyelőcső ruptura-átszakadás kezelése szinte mindig műtéti megoldást igényel.

Nyelőcső fekélyek:

A többnyire peptikus (gyomorsav károsító hatására képződő kerek szövetsérülés) eredetű nyelőcső fekélyek, az idült gyomor-nyombél fekélyek nyelőcsőre lokalizált változatának felelnek meg. Elsősorban a nyelőcső -gyomor határon, vagy annak közelében találhatóak meg. Kórelőzményben gyakori az elhúzódó Reflux betegség, a rekeszsérv (hiatus hernia), vagy a cardio-myotomia (cardia műtét), ill. a bizonyos nyálkahártya-rendellenességek (pl. Bariett- nyelőcső) megléte. A nem peptikus nyelőcső fekélyek leginkább carcinoma eredetűek, de okozhatja őket pl. tuberculosis, lues és idegentest is. Műtéti megoldást csak a nyelőcső fekély átfúródása, erős vérzés, vagy a kezeletlen - kezelhetetlen Reflux betegség, ill. nyelőcső szűkület, nyelőcső elzáródás igényel.

A Nyelőcső jóindulatú szűkületei:

A nyelőcső szűkületek lehetnek veleszületettek, ill. szerzettek. Nyelőcső szűkület kísérheti a különböző nyelőcső -betegségeket (pl. hosszan fennálló Reflux betegség), ill. ezen elváltozások műtéti beavatkozásait. Külső sérülés okozta idegentest behatás után is gyakran kialakul a nyelőcső szűkülete. A nyelőcső lumenét szűkítheti szervezeten belüli külső nyomás is, pl. a megnagyobbodott pajzsmirigy, nyirokcsomók, aorta-tágulat, mellkasi tumorok, stb. Bizonyos gyulladásos folyamatok (pl. kémiai-vegyszer mérgezések után) után hegesedések maradhatnak vissza, amelyek következményes zsugorodása (strictura) ugyancsak szűkíti a nyelőcsövet.

Nyelőcső Sclerodermia:

Ritka, az autoimmun betegségekhez tartozó kórkép, melyet az egész kötőszövet állomány ismeretlen eredetű elváltozása jellemez. A betegség általában a bőrön kezdődik, és csak később tevődik át a belső szervekre – gyomor/bél rendszerre, tüdőkre, vesékre, de leggyakrabban elváltozást a nyelőcső területén okoz. A nyelőcsőben a szöveti elváltozás nyelőcső szűkületet okoz (leginkább a nyelőcső alsó harmadában), a szűkület felett nyelőcső tágulat alakul ki, csökkent vagy hiányzó nyelőcső perisztaltika (továbbító izommozgás) és Reflux betegség jellemzi a kórképet.

Nyelőcső tágulatok (Ectasia) és nyelőcső kiöblösödések (Divertikulum):

A nyelőcső diffúz (kiterjedt) tágulata az ún. ectasia, a körülírt helyen támadt, zsákszerű köblösödés- kitágulás pedig az ún. nyelőcső divertikulum (vagy gurdély). A nyelőcső –ectasia egyenletes, a nyelőcső egész hosszára kiterjedő elsődleges vagy másodlagos nyelőcső tágulat. Elsődleges nyelőcső tágulatként ritkán, mint veleszületett forma jelentkezik, gyakoribb a másodlagos nyelőcső tágulat, amelyet centrális (pl. agyvérzés, agyhártyagyulladás okozta) vagy perifériás (pl. fertőző betegség, alkohol, ólom – arzénmérgezés okozta) beidegzési zavar okozhat. A diffúz tágulat nyelőcső szűkület vagy görcsös állapot következménye is lehet.

A nyelőcső diverticulumnak (nyelőcső kiöblösödésnek) két formája van, az ún. pulziós és a trakciós nyelőcső divertikulum. A pulziós tipusú nyelőcső divertikulum -a hasfali sérvekhez hasonlóan- a nyelőcsőben kifejeződő fokozott belső nyomás és a nyelőcső falának izomgyengesége (pl. elhúzódó Reflux - Reflux betegség kapcsán) következtében jön létre. A nyelőcső gyenge helyén az izomzat vagy hiányzik, vagy fejletlen, s nyeléskor a falat nyomására a nyelőcső nyálkahártya előemelkedik és később fokozatosan előboltosul. Leggyakrabban a garat- nyelőcső átmenetnél, de létrejöhet a nyelőcső –légcső kereszteződésnél, ill. a rekeszizom alatti és feletti részen is kialakulhat a pulziós nyelőcső divertikulum.

Képen: nyelőcső kiöblösödések (divertikulumok) leggyakrabban előforduló helyei: a, pharingo-oesophageális pulziós nyelőcső divertikulum (garat- nyelőcső átmenetnél), b, trakciós divertikulum a légcső elágazásánál (bifurkációnál), c, rekeszizom feletti (epiphrenális) pulziós nyelőcső divertikulum.

A trakciós típusú nyelőcső divertikulum-kiöblösödés általában a nyelőcső középső harmadában (az aorta ívnél, légcső elágazásnál), a nyelőcső -falra ható külső erők húzása következtében jön létre (pl. hegesedett tuberculotikus nyirokcsomók hatására). A trakciós nyelőcső kiöblösödések a nyelőcső -fal minden szövetrétegét tartalmazzák, míg a pulziós nyelőcső kiöblösödés csak nyálkahártyát - nyálkahártya alatti részt (submocosa), ill. kevés izomszövetet tartalmaznak. A nyelőcső divertikulumok főleg idősebb korban alakulnak ki, és inkább a férfiak esetében. A nyelőcső divertikulumok –kiöblösödések nagysága nincs mindig arányban a jelentkező tünetekkel. Nyelőcső műtéti megoldást már csak kifejezett és súlyos tünetek és szövődmények (súlyos gyulladás, vérzés, nyelőcső sipoly és átfúródás) esetén alkalmaznak.

Nyelőcső Achalasia:

Nyelőcső achalasia szinonimái (egyéb kifejezési módjai): régi nevén cardiospasmus -ejtsd: kardiospazmus, vagy mega-oesphagus – ejtsd: mega-özofágusz, vagy oesophagus dilatatio –ejtsd: özofágusz-dilatáció/tágulat: A nyelőcső akhalázia nem organikus-szervi elváltozásra, hanem zavart funkcionális - működési állapotra utal, mely vegetatív beidegzési zavar, a neuromuszkuláris (ideg-izom) koordinációnak –összehangoltságnak- hiánya miatt alakul ki. Nyelőcső motilitászavar (mozgászavar) következtében a nyelőcső tónusa (izom-tartása) és a nyelőcső perisztaltikája (továbbító mozgása) csökken, nyeléskor a cardia zárógyűrű nem nyílik meg, így a lenyelt táplálék nem kerül le a gyomorba.

Normálisan a cardia a nyelőcső perisztaltikára nyílik meg, nyelőcső achalasia esetén azonban a cardia izmai nem ernyednek el, a relaxáció hiányzik. Kialakul a cardia elsődleges szűkülete, és a szűkült feletti részen a tágulat kiterjedhet a nyelőcső első kétharmadára, vagy akár az egész nyelőcsőre is. A kialakult nyelőcső tágulat befogadó képessége lehet pár liter is (az eredeti nyelőcső volumen akár 20*- a is). A nyelőcső achalasia kezdeti stádiumában a nyelőcső izmok kompenzálni kezdenek, majd megvastagodnak, végül dekompenzálódnak a nyelőcső izmok, és kialakul a nyelőcső falának megvékonyodása. Kialakul a nyelőcső gyulladása, felületes nyelőcső nyálkahártya felmaródások és a fekélyesedések.
A nyelőcső achalasia minden életkorban előfordulhat, de leggyakrabban mégis a 2.-4. évtizedben jelenik meg. Reflexes (idegi) hatás következményeként gyakori kiváltó tényezői közé tartozik a – Reflux betegség, a nyelőcső fekély, a nyelőcső divertikulum és az epebetegeség, illetve nemritkán súlyos pszichés emócióhoz (stressz) társulva jelentkezik a betegség. A nyelőcső achalasia tünetek lassan, némelykor évek alatt alakulnak csak ki, leggyakoribb tünet, hogy a beteg úgy érzi, alig tudja a falatot lenyelni (megakad, mintha megtapadna a falat), ezért egy-egy nagyobb falat után mindig innia kell.

Lassú étkezés, és közben sokszori folyadék fogyasztás, Reflux betegség elleni diéta segítheti a tünetek csökkentését. Súlyos nyelőcső achalasia esetben az elégtelen táplálék felvétel miatt cachexia, teljes lesoványodás, leromlás állapota jöhet lére. A helyes elkülönítő (a nem organikus, hanem a funkcionális –idegi- eredet miatti) diagnózis felállítása és vizsgálatok elvégzése alap követelmény, nyelőcső tágítással, stressz oldó terápiával, súlyos esetben műtéttel oldható meg a gyógyítás (cardio-myotomia – Heller féle műtét, ekkor hosszirányban átmetszik a cardiát, épen meghagyva a nyálkahártyát).

Egyéb funkcionális eredetű nyelőcső - motilitászavarok (nyelőcső -mozgásbeli zavarok):

Nyelőcső spazmus ( nyelőcső -izom görcs, heves nyelőcső –izom összehúzódás), mely fontos tünete a legtöbb nyelőcső betegségnek, Reflux betegségnek. A spazmus jelentkezhet a megbetegedések helyén, vagy a nyelőcső távolabbi szakaszán is. A nyelőcső spazmust a szegycsont mögötti fájdalom, nyál visszafolyás, és nyelési nehézség kíséri. Röntgen vizsgálattal mutatható ki a nyelőcső spazmus egy másik típusa, az idiopáthiás nyelőcső spazmus (Bársony-Teschendorf-szindróma), mely valószínűleg a nyelőcső perisztaltika periodikus megváltozásaival függ össze. A Röntgenlelet legtöbbször szokatlan, hiányoznak a heves összehúzódások és a koordinált perisztaltikus (továbbító) mozgások. A spazmus hol a nyelőcső alsó harmadában vagy alsó felében, hol diffúzan (szétterjedően) jelentkezik. A nyelőcső spazmus tünetek periodikusan (szakaszosan) jelentkeznek, és nyelési képtelenségig fokozódhatnak.

Plummer –Vinson-szindróma a középkorú nők nyelőcső betegsége. Feltételezés szerint a nyelőcső nyaki szakaszának a spasmusa, melyet a nyelőcső izomműködési zavar és a haránt irányú kötőszövetes hártya következtében kialakuló körkörös nyelőcső szűkület okoz. Jellemző tünetei a fájdalmas nyelés, a vashiányos anémia, tapintható máj és lép, nyelv- és szájnyálkahártya gyulladás, körömelváltozások. Gyakori félrenyelés –aspiráció következtében köhögés és tüdőszövődmények kísérhetik. A nyelőcső – nyálkahártya elváltozás daganat megelőző állapotnak felelhet meg, ezért szükséges a gyakori ellenőrzés.
Schatzki-féle gyűrű-kórkép, mely a nyelőcső -gyűrű nyálkahártyájával fedett rostos kötőszövetből áll, ez a rostos kötőszövet körkörösen szűkíti a nyelőcső lument, gyakran társul hiatus herniához (rekeszsérvhez). A nyelőcső –gyűrű és a membrán másodlagos szövődményeként nyelőcső divertikulum képződhet, mely a szűkület okozta erőltetett nyelések következtében alakulhat ki.

Nyelőcső - vérzések:

A nyelőcső legerősebb vérzései a nyelőcső tágult visszereiből (varixokból) történhet, kisebb fokú vérzést okozhat a nyelőcső sérülése, repedése, idegentest, Reflux oesophagitis, a nyelőcső fekélye, a Mallory-Weis szindróma, a hiatus-hernia, a nyelőcső achalasia, a diverculitis (gyulladt nyelőcső kiöblösödés-tömlő), szondák, és állandó vérzést tarthat fenn a nyelőcső –carcinoma. A megfelelő diagnosztika felállítása után az alapbetegség kezelése mellett helyi kezelés, ill. műtéti kezelés lehet indokolt.

A Mallory-Weis-szindróma masszív hematemezist, vérzést jelent, amely a cardia feletti nyelőcsőből vagy közvetlenül a cardia alatti gyomornyálkahártyából származik, annak az izomrétegig terjedő, ½-2 cm-es beszakadása következtében. A nyelőcső spontán repedésének (nyelőcső ruptura) és a Mallori-Weis szindrómának a patogenezise valószínűleg megegyezik (oki tényező a hányás), csak az utóbbi lefolyása enyhébb. A vérzés helyének megállapítása endoszkópos vizsgálattal lehetséges, a szindrómát (ill. vérzést) el kell különíteni a nyelőcső -varixtól és a nyelőcső fekélytől.

A Nyelőcső gyulladásos betegségei:

A nyelőcső heveny gyulladása (oesophagitis, ejtsd: özofágitisz), legtöbbször mechanikus (idegentest), termikus (forró folyadék), vegyi (maró szerek) következménye. Az idült gyulladás (régóta elhúzódó, folyamatos) alkoholistáknál, mértéktelen dohányosoknál jelentkezhet, ill. tuberculosis vagy lues esetén. A fertőzés okozta nyelőcső -gyulladás ritka. Achalasiát, jóindulatú szűkületet, nyelőcső -carcinomát gyakran kíséri a nyelőcső nyálkahártya gyulladása. A nyelőcső –gyulladások közül legnagyobb jelentősége a Reflux – oesophagitisnek van (ejtsd: Reflux – özofágitisz), lásd a továbbiakban: Kóros Reflux.

Nyelőcső daganatok:

A jóindulatú nyelőcső daganat a nyelőcső bármely részén előfordulhat, három csoportjuk ismeretes:
1, Mucosából, submucosából a nyelőcső lumenébe bedomborodó daganatok (lipomák, cysták, adenomák, haemangiomák, polypok), melyek gyakran kocsányosak, és ritkán fajulnak el rosszindulatúan.
2, Intramurális, extramucosus nyelőcső daganatok (lipomák, fibromák, leiomyomák).
3, Nem a nyelőcső szövetéből kiinduló daganatok (pl. idegentest-cysták, dermoid cysták)

A nyelőcső rosszindulatú daganata, a nyelőcsőrák (nyelőcső –carcinoma), leginkább az élettani szűkületek helyére lokalizálódik. A nyelőcső –carcinoma növekedési hajlama különböző, egyik típusa korán okoz nyelőcső szűkületet és elzáródást, másik típusa inkább infiltratív /szétterülő, beszűrődő/ és jóval később okoz nyelőcső szűkületet, elzáródást. A szűkületek képzése mellett gyakori a Reflux tünet - Reflux betegség, a nyelőcső kifekélyesedés, és a vérzéses tünet. A nyelőcső alsó részében nem ritka az adenocarcinoma, melynek kiindulása dystopiás gyomornyálkahártya-sziget is lehet. Ezen a tájékon sokszor nehéz eldönteni, hogy a daganat a nyelőcső szakaszból, vagy a gyomorból eredt, indult-e ki. A nyelőcső –carcinoma szövettana leginkább elszarusodó vagy el nem szarusodó laphámrákot mutat. A nyelőcső – carcinoma általában az első időben lokálisan- körbehatároltan terjed, és hosszú ideig tisztán helyi folyamat marad, távoli áttéteket csak később okoz.
A nyelőcső -carcinoma közvetlenül infiltrálhatja (beszűri) a közeli szerveket, összekapaszkodhat a légcsővel, a hörgőkkel és a nagy erekkel, ráterjedhet a tüdőre, rekeszre és a gerincre. Be is törhet a környező üreges szervekbe (légcsőbe, főhörgőbe, aortába), fistula képződhet vagy perforálhat. Máskor a környező szervek (tüdő, mediasztinum, pericardium-szívburok, pleura-mellhártya) eves-gennyes gyulladása alakulhat ki a nyelőcső –carcinoma során. A nyelőcső - carcinoma környező szervekre való ráterjedése mellett nagy jelentőségű a limphogén - nyirok utakon való terjedés. A környéki nyirokcsomókban már korán jelentkezhetnek az áttétek.

A limphogén terjedéssel ellentétben azonban a haematogén (ejtsd: hematogén, azaz vér útján terjedő) távoli áttétképzés viszonylag későn és ritkán jelentkezik (főleg a csöves csontokban, csigolyákban, májban, tüdőben). A nyelőcső –carcinoma mielőbbi beazonosítást és radikális műtéti megoldást kíván. A nyelőcsőben előforduló egyéb rosszindulatú tumorok még: a nyelőcső –sarcoma (leiomysarcoma, fibrosarcoma, lymphosarcoma formájában), a melanoma vagy melanocarcinoma, carcinosarcoma és haemangioendothelioma.

Lásd. még: Reflux betegség orvos-gyógyászati vonatkozásai

Fiziológiás Reflux

Fiziológiás körülmények között, azaz normál élettani körülmények között a savanyú vagy ritkábban a lúgos gyomorbennék (gyomornedv tartalom) időnként a nyelőcsőbe jut (ezt hívjuk Reflux -nak), és annak pH kémhatását megváltoztatja. A savas vagy lúgos bennék által kiváltott perisztaltikus (továbbító, tovahaladó) hullámok a nyelőcsövet gyorsan kiürítik, és a nyál bicarbonát tartalma a vegyhatást közömbösíti. Az ilyen Reflux -ot nevezzük a fiziológiás (élettani) Reflux -nak, vagy posztprandiális Reflux tevékenységnek.

Élettanilag a nyelőcső mirigyei rendelkeznek ún. „védelmi nyákkal” is, melyek lúgosító szerepet töltenek be. Tehát amíg nincs terhelve a nyelőcső egyéb akadályozó tényezőkkel, addig a közömbösítő fiziológiás reakciók védik a nyelőcsövet és a garat - torok részt a savhatás alól. A nyelőcső vegyhatásának változásáról folyamatos, akár 24 órás pH-méréssel lehet adatokat nyerni.

Kóros Reflux (Reflux betegség)

Kóros Reflux - Reflux betegség /GERD/ akkor jön létre, ha a nyelőcső alsó záróizma (sphinctere- ejtsd: szfinktere) elégtelenül működik, azaz nem zár és nyílik megfelelően, és így a gyomorból való visszaáramlás - Reflux, regurgitáció- a nyelőcsőbe folyamatossá válik (alacsony nyugalmi nyomás, és megnyúlt relaxációs idő- azaz a tágulási idő megnyúlása jön létre). Ilyen esetben a gyomornedv nyelőcsőbe jutását, visszaáramlását, annak gyakoriságát és a Reflux folyamat tartósságát befolyásolják a nyomási viszonyok (a hasüregi nyomás nagyobb, mint a nyelőcsőben uralkodó nyomás- pl. egyszerre túl sok étel elfogyasztása esetén), és a gravitáció (gravitációs hatásként az álló és fekvőhelyzet - pl. bőséges vacsora elfogyasztása lefekvés előtt).

Reflux betegség leggyakoribb kiindulási alap oka általában a megemelkedett savtermelés, és epe kiválasztás, gyomorhurut, gyomorfekély, nyombélfekély, a candidabetegség, Helycobacter pylori fertőzés létrejötte, ill. ritkább esetben (pl. májcirrózis során kialakuló) a nyelőcső visszér. A záróizom – cardia elégtelensége során kialakuló gyakori tartós regurgitáció (gastro-oesophagealis visszaáramlás-gyomorsav, epe, pepszin folyamatos visszaáramlása) a nyelőcső hámjának kémiai gyulladását / Reflux oesophagitis- ejtsd: Reflux -özofágitisz/ indíthatja el. Ez a Reflux - nyelőcső gyulladásos folyamat kezdetben csak a nyálkahártya bővérűségét fogja eredményezni, de később felmaródások (eróziók), nyelőcső fekélyek jöhetnek létre. Ezek a szöveti felmaródások, nyelőcső fekélyek idővel a mélyebb rétegeket, a nyelőcső izomzatát is érintve, illetve pusztítva, az egész falra kiterjedő hegesedést, fibrosist hozhatnak létre.

Így alakul ki a nyelőcső hegesedése során aztán a nyelőcső szűkülete-zsugorodása (stenosisa) és a nyelőcső megrövidülése (a nyelőcső szerzett vagy másodlagos megrövidülése, az elsődleges nyelőcső megrövidülés veleszületett nyelőcső betegség). Ez a Reflux oesophagitis folyamat, ill. a Reflux betegség a nyelőcső fekélyesedése nélkül is kialakulhat, azaz csak a felmaródások, nyelőcső eróziók során is. (Lásd. még.: a nyelőcső betegségei -nyelőcső gyulladása, nyelőcső fekélye, nyelőcső -vérzések, stb.). Kóros Reflux – létrejöhet ritkán altatásos beavatkozások után, nyelőcső műtétek, beavatkozások esetén is.
Képen lásd: A Reflux oesphagitis (ejtsd: Reflux – özofágitisz / Reflux – nyelőcső -gyulladás) patogenezise és szövödményei

Gastro-oesophagiális Refluxot indíthat el: 1, intubáció, 2, comatosus állapot (eszméletlenség hányással), 3, a cardia záróizom elégtelensége, 4, hiatus hernia (rekeszeizom sérv), 5, cardiomyotomia (cardia műtéti beavatkozás), duodenális (vékonybél) ulcus és pylorus-stenosis, A következmény Reflux oesophagitis, melynek tünetei, szövődményei lehetnek: a, fájdalom, spasmus, b, strictura, c, szerzett rövid nyelőcső, d, perforáció, e, fekélyképződés haematemesissel (ejtsd: hematemezissel-vérzéssel), malaenával (ejtsd: melénával –véres széklettel).

Reflux betegség (GERD) klasszifikációs csoportosítása

A Reflux betegség stádiumának, előrehaladottságának behatárolása, és a célzott kezelési szükséglet céljából kialakították a Reflux betegség fokozataira mutató csoportosítást, melyet az endoszkópos vizsgálat nélküli ún. mikroszkópos, és az endoszkópos vizsgálat során elkülöníthető makroszkópos nyelőcső elváltozás mértéke, nyelőcső szöveti bántalom súlyossága határoz meg. A Reflux betegség GERD csoportosítás támaszkodik, a nyelőcső bántalom eroziós (erosív) mértékére (erosio = felmaródás, kimaródás, hám körülírt hiánya), a Reflux - oesophagitis, a gyulladás mértékére, és a már szövödménnyel járó Reflux - Reflux betegségre / ún. szövődményes ERD. (Lásd még: nyelőcső betegségei)

A legnagyobb mértékben a non-erosív, ún. NERD Reflux betegség a jellemző, mely még nem jár endoszkóposan (makroszkóposan) igazolható nyelőcső felmaródással és szövődményekkel, majd következik a már makroszkóposan igazolható ún. erosív ERD Reflux betegség, ahol már a nyelőcső hám körülírt hiánya, gyulladása is kimutatható, és igen kis %-ban végül az ún. erosív szövődményes ERD Reflux - Reflux betegség következik (pl. kialakult nyelőcső fekély, Barrett nyelőcső, nyelőcső daganat, stb.) .

A már erosív Reflux betegségre vonatkozó makroszkópos elváltozásra, endoszkópos vizsgálat során további csoportosításokat hoztak létre, melyekkel még jobban megállapítható a Reflux betegség mértéke, foka. A gyakorlatban kétféle csoportosítási módszert alkalmaznak:
Savary Miller -féle makroszkópos Reflux betegség csoportosítás, mely a nyelőcső gyulladásos folyamatának kiterjedését vizsgálja.
Los Angeles -féle makroszkópos Reflux betegség csoportosítás, mely a nyelőcső nyálkahártya folytonosságát, szakadását, érintettségét vizsgálja.

Reflux betegség /GERD/ Savary Miller -féle klasszifikációs csoportosítása:

I, A nyelőcső nyálkahártya sérülés (lézió) és vérbő, gyulladásos elváltozás (erythema) nem összefüggő, csak foltokban látható.

II, A nyelőcső nyálkahártya sérülés, felmaródás mellett már izzadmányképződés is látható (exszudációs erozió), mely azonban nem terjed ki teljesen, körkörösen a nyelőcső teljes lumenére.

III, A nyelőcső lumenét körkörösen átfogó, összefüggő vérbő gyulladásos folyamat, nyelőcső erozió (felmaródás és körkörös hámhiány), és szöveti elhalás (nekrózis) is jellemzi a fokozatot.

IV, Idült , krónikus nyelőcső lézió (sérülés) és a Reflux betegség megjelent szövődményei képezik a fokozatot.

Reflux betegség /GERD/ Los Angeles féle klasszifikációs csoportosítása:

A, A nyelőcső nyálkahártya folytonosságának megszakadása kisebb, mint 5 mm átmérőjű.

B, A nyelőcső nyálkahártya folytonosságának egy, vagy többszöri megszakadása már nagyobb, mint 5mm átmérőjű.

C, A nyelőcső nyálkahártya folytonosságának megszakadása a nyelőcső teljes lumenére (körfogatára) vonatkozóan kevesebb, mint 75%, és kietrjedése több nyelőcső nyálkahártyaredőt érint.

D, A nyelőcső körfogatának 75%-a, vagy nagyobb százalékát képezi a nyelőcső nyálkahártya folytonosságának megszakadása.

REFLUX betegség tünetei, Reflux betegség kialakulása és az egyéb kórfolyamatok / kiváltó okok összefüggései

Reflux tünetként a telítettség érzet mellett gyomortáji (gyomorszáj környéki) égető-csípő fájdalom (pyrosis), sav felböfögése, savanyú (savas), kesernyés (epés) szájíz és rossz lehelet, bevont nyelv, nyelési nehézség (dyspagia), súlyosabb esetben fájdalmas nyelés (odynophagia- ejtsd: odinofágia), vérszegénység (vashiány) jelentkezhet. Reflux esetén rekedtség és éjszakai, illetve reggeli köhögés, köhécselés is előfordulhat.

Reflux esetén gyakori a „hirtelen” jelentkező fogzománc sérülés során keletkező fogérzékenység, illetve a fogszuvasodás. A Reflux tünetek általában az étkezés után 1 órával jelentkeznek, illetve lefekvés után (telítettség és a vízszintes testhelyzet miatt könnyebb a sav visszaáramlása, a sav Reflux). Létezik az ún. néma Reflux is, melynek során atipusosak a tünetek, azaz nem kifejezettek és nem jellemzőek a nyelőcső Reflux folyamatra (pl. nincs kifejezett gyomorégés, csak pl. tartós köhögés, köhécselés áll fenn). Ebben az esetben mivel a nem tipusos, nem jellemző tüneti panaszok elfedik a valódi Reflux alap-okot, mint kiváltó okot, igen hamar kialakulhat a Reflux folyamatból a Reflux betegség és szövődményei, mint kórfolyamat.

Reflux súlyosabb esetében, a már kialakult Reflux betegségben anginás jellegű (szegycsont mögötti szorító, görcsös fájdalom) a fájdalom, csak nagyon ritkán lép fel verejtékezés, de már tartósan fennálló gyomortáji fájdalom jelentkezik, mely egyes mozgás, ill. testhelyzet felvétel esetén is fokozódik (lehajolás, az emelés vagy a futás során). Reflux - Reflux betegség esetében (ellentétben a szív eredetű anginás fájdalommal) azonban nincs a karba, vállba kisugárzó fájdalom, és nitroglicerin hatására nem szűnik meg a fájdalom. A Reflux - Reflux betegség fájdalom tünetei gyakran utánozzák a szív eredetű fájdalom mellett a gyomor-, nyombélfekély, az epekőbetegség tüneteit is.
Reflux betegség gyakori következményes tünete lehet a légcső gyulladása, a tüdőgyulladás, illetve a gyakorta jelentkező felső légúti gyulladás a garatfal, és a torok gyulladása. Mindez a Reflux betegség folyamat során belélegzett savgőznek (és esetleg epegőznek), és a sav maró hatásának tulajdonítható be, mely irritáció folytán végül gyulladást okoz a légutak nyálkahártyájában is. Reflux - Reflux betegség esetében fokozódhatnak az asztmás tünetek és az asztmás rohamok, melyek esetében az idegi eredetű hatás is számottevően hozzájárul a tünetekhez.

A rekesz (hiatus hernia, ejtsd: hiátusz hernia) sérve (ún. csuszamlásos sérv) esetén szinte mindig kialakul a Reflux -betegség. A nyelőcső hasi szakasza ekkor a nyelőcső -gyomor átmenettel együtt a gyomor egy részét magával húzva a mediastinumba csúszik. A nyelőcső -gyomor zárógyűrű (sphincter, ejtsd: szfinkter) ekkor mindig károsodik, nyomása csökken, működése elégtelenné válik, kialakul a Reflux és az állandósult Reflux betegség. Ebben az esetben elsődlegesen a rekesz sérvet kell gyógyítani, mely szinkron a Reflux betegséget is kezeli.
A képen a normál állapot és kialakult reflux látható

Fokozott lehet a gyomorbennék termelődése és visszaáramlása- Reflux folyamata tartós stressz (idegi hatás), depressziós állapot, terhesség fennállása esetén is (a rekesz felnyomott állapota, ill. hormonális - progeszteron - hatás miatt), ekkor a legkisebb idegi behatásra is jelentkezhet a gyomorfájdalom és a felfelé áramló égető–csípő érzet, kialakítva a Reflux betegség kórfolyamatát. Reflux tüneteket indikálhatnak, ill. alakíthatnak ki egyes gyógyszerek mellékhatásként (pl. a különböző pyrinek- Aszpyrin, Algopyrin, Kalmopyrin, ill. egyes szteroid tartalmú gyógyszerek). Nagyban fokozza a nyelőcső bántalmait, a Reflux - Reflux betegség kialakulását a dohányzás és az alkohol fogyasztása, melyek úgy kémiailag, mint mechanikailag irritációt és gyulladást váltanak ki a nyelőcsőben és a gyomorban, felsőlégutakban.
Mint Reflux - szakértő természetgyógyász tapasztalom, hogy a Reflux tünetek, Reflux betegség kialakulása gyakori a Candida albicans gombabetegség esetén, ezért a Reflux tünetek - betegség megjelenésekor mindenképpen célszerű candida-teszt vizsgálatot is végeztetni. Mivel a nehézfém mérgezések kiválthatják a candidabetegséget és az immunrendszer gyengülését, ezért célszerű a vizsgálatok során ezt a tényezőt is figyelembe venni. A nehézfém mérgezések között első helyen szerepel a higany mérgezés pl. az amalgám tömések miatt, melynek hatása az egész emésztőrendszerre (Reflux betegség kialakulására) kihatással van.

A manapság egyre gyakrabban előforduló gyomorfekély kialakulásában igen nagy szerepe van a Helycobacter pylory nevű baktériumnak, mely a gyomor legyengítése ill. a fokozott savtermelés által közvetett módon a Reflux tünetek - Reflux betegség kialakulását is elősegítheti.
Reflux tüneteket és Reflux betegséget kiváltó okai (candida, stressz, herpes vírus, stb.) nem csak az emésztőrendszer felső szakaszára vannak kihatással, hanem a vékonybélrendszer (lásd. még: vékonybél, vékonybél és az emésztés), illetve vastagbélrendszer működését és a bélflóra állományának egyensúlyát is felboríthatják. Következményesen bélpanaszok, hasmenés vagy székrekedés léphet fel, illetve váltakozva is jelentkezhetnek a tünetek. Véres széklet kialakulásakor mindenképpen szükséges vérkép vizsgálat, ill. Rtg. vagy endoszkópos vizsgálat, mivel ekkor az ún. "fáradt" vér- sötét, kissé alvadt, emésztett vér, tehát döntően nem friss vér- megjelenését a vérző fekély okozza (pl. nyelőcső - gyomor - nyombélfekély).

Reflux tünetek, Reflux betegség kialakulásában szerepet játszhatnak a káros mesterséges sugárzások, illetve a káros földsugárzások hosszantartó, főleg az egy területre koncentráltan kiterjedő szervezetre gyakorolt hatásai. A káros földsugárzások és mesterséges sugárzások nem csak pl. az emésztőrendszerre, immunrendszerre vannak kihatással, hanem az egész szervezet energia felvételi képességét is károsítják (lásd. még: radiesztézia - az emberi test polaritása és az energia felvétel).

Kifejezett kiváltó oka lehet a horkolásnak a Reflux betegség, mely által fokozódhatnak a beteg állapotát súlyosbító tünetek. Reflux betegség által a garat szűkülete fokozza a turbulenciát, ezzel kiváltva vagy súlyosbítva a horkolásos állapotot. A horkolás pedig tovább fokozza pl. a garatfal irritációját és a felsőlégutak gyulladását.

Lásd. még: a nyelőcső betegségei

REFLUX betegség kezelése, megelőzése

Tartalom: Reflux - Reflux betegség természetgyógyászati és általános regenerációja, Reflux - Reflux betegség orvos- gyógyászati kezelése, Reflux - Reflux betegség pszichoszomatikus tényezői

Reflux betegség általános és természetgyógyászati regeneráció lehetőségei:

Reflux betegség esetében is, elsődleges szempont a teljes bélrendszer állapotának felmérése, a toxin anyagoktól való megtisztítása - tehermentesítése, ill. a bélflóra egyensúlyi állapotának visszaállítása! A bélrendszer, mint a központi idegrendszer melletti 2. AGY funkcionál a szervezetben, és kihatással - befolyással nem csak az agy működésére (bél-agy tengely) van, de az érzelmi állapotra - reakcióra (szerotonin - stressz), ill. a gyomor-nyelőcső működésére, ezáltal a Reflux betegség kialakulására is! Bővebb leírást - utalást lásd: candidabetegség bioenergetikai vonatkozásai, vagy a vastagbélrendszer funkcióinál: Second Brain (Origo - Tudományos oldal)

Lényeges, hogy lefekvés előtt ne terheljük meg a gyomrot (gravitációs hatás), célszerű könnyű fehérje és kevés nehezen emészthető szénhidrát, ill. magas telítetlen zsírsav tartalmú ételt fogyasztani vacsorára. Üresen sem szabad hagyni hosszú távon a gyomrot, a nap folyamán többször és egyszerre keveset együnk (lásd. még: candida diéta, fogyókúra- és az emésztőrendszer, emésztési és felszívódási - anyagcsere folyamatok, táplálkozás bioenergetika- táplálkozási alapismeretek, szervóra, hold járása, táplálék piramis).

Különösen fontos, hogy csökkentsük a savas kémhatású, zsíros ételek, italok (kávé, szénsavas italok, üdítők, savas borok) fogyasztását, ezzel szemben növeljük a lúgosító jellegű tápanyagok felvételét (lásd. még: savas-lúgos ételek).
A célzott terápia mellett, ajánlott a savmegkötő ételek gyakori fogyasztása (nassolni valóként), mint pl. a tönkölybúza pászka, köles vagy a korpovit keksz, és a magas rosttartalmú ételek (teljes kiőrlésű pékáruk, kenyér, magvak). A tej és a Na-bicarbonát (szódabikarbóna) csökkentheti a Reflux betegség tüneteket, de önmagukban nem oldják meg a problémát.

Alapvető a megfelelő Reflux betegség diagnosztika és a célirányos terápia ( a medicinális diagnosztikát és terápiát kiegészítő BIOREZONANCIA vizsgálat és kezelés, BIOENERGETIKAI vizsgálat és energetikai harmonizáció), Orvos-gyógyászati vizsgálatok: gastroscópia vizsgálat - gyomor és nyelőcső tükrözés, gyomorsavmérés, manometria vizsgálat, gyomor-nyelés Rtg, UH, 24- órás nyelőcsőimpedencia mérés vizsgálat, izotópos nyelésvizsgálat, Bernstein-teszt, szövettani vizsgálat, stb.).
Kerülni kell a túlfűszerezett és csípő hatású ételeket, azonban óvatos adagolással használhatjuk a gyógyító hatású gyulladáscsökkentő, savkötő és az emésztést elősegítő fűszereket (lásd. még. fokhagyma kúra) és gyógynövényeket (pl. Aloe vera, citromfű, bazsalikom, édesgyökér, gyömbér, fahéj).

Fertőtlenítő, nyugtató és bevonó hatást fejhet ki a gyomorban a vajas-mézes kenyér fogyasztása is. Nagyon fontos, hogy megfelelő mennyiségű legyen a folyadék -forrásvíz, szénsavmentes ásványvíz- fogyasztás (vízterápia), amit célszerű gyógynövénytea kúrával kiegészíteni. A Bioenergetikai gyógymódok (pl. Schüssler-só terápia, Homeopátia, bioenergetikai mozgásgyakorlatok-légzés, kéz-ujjmasszázsok, Colon-hydro terápia- probiotikumok) és az Ezüstkolloid - oldat alkalmazása nagyban segítheti a medicinális terápia mellett a Reflux - Reflux betegség tüneteinek csökkentését, és a Reflux betegség gyógyulási idejének lecsökkentését.

Lényeges, hogy megfelelő legyen a vitamin (pl. a nyálkahártya - nyelőcső védelme miatt A-vitamin, és a vitaminok antioxidáns hatása miatt), illetve az ásványi anyag ellátottsága a szervezetnek (mg, vas, réz, stb.). Az ásványi anyag pótlása mellett kiváló emésztést segítő (savmegkötő), és méregtelenítő tulajdonsággal rendelkezik a Neurosan por ( ásványi anyagok alkalmazási és felhasználási módjai).
Rendkívül fontos, az ételek alapos megrágása és a nyugodt, lassú étkezés! Egyrészt, mert az emésztés már a nyállal megkezdődik (lásd.még: emésztés és anyagcsere), másrészt az ételek alapos felaprítása, pépesítése kíméli a nyelőcső és a gyomor nyálkahártyáját és izomzatát az étel lezúdulása során. Kerülni kell a szélsőséges hőmérsékletű ételek és italok felvételét is, a túl forró vagy túl hideg szintén erős irritációt vált ki és fokozza a gyomor és Reflux betegség gyulladásos tüneteket, a fájdalmat.


Célszerű az ágy fejrészét megemelni (kb. 15-20 cm) és így is aludni, ezzel is csökkentve a sav visszaáramlását. Csecsemőknek és kisgyermekek esetén is kialakulhat a Reflux, mert még fejletlen a gyomor - nyelőcső zárógyűrű, ezért számukra mindenképp célszerű kissé megemelni (5-8 cm) a fejrészt fektetés során, és főleg büfiztetés után.

Szoros tapadó jellegű hálóruhát semmiképp nem szabad viselni, napközben is kerülni kell a szoros ruhaneműk viseletét, mely vonatkozik a derék, gyomor és a nyaktájékra is! Túlsúlyos egyén esetében mindenképpen indokolt az egészségügyi indíttatású fogyókúra, a táplálkozási szokás és étrend megváltoztatása a Reflux tünetek - Reflux betegség kialakulásának megelőzése érdekében.
A komplementer medicina, a különböző természetgyógyászati- gyógymódok és alkalmazások (pl. reflux - reflux betegség kezelését kiegészítő bioenergetikai gyógymódok), az egyén számára szükséges és folyamatban lévő medicinális terápiát-kezelést-diagnosztikát soha nem helyettesítő - helyettesíthető, vagy azt önhatalmúlag ki- és felváltó / felváltható terápiás alkalmazások, csak a fizikai-lelki közérzet javulást és jóllétet, öngyógyulást elősegítő és támogató, kiegészítő gyógymódok!

Reflux betegség orvos-gyógyászati vonatkozásai:

Orvos-gyógyászati szempontból a gyomor és Reflux betegség kezelési menetét és a választott terápia jellegét a beteg jelen állapota és az empirikus megközelítési mód határozza meg. Reflux betegség esetén ezek szerint lehet fokozatosan haladni az enyhébb támadáspontú gyógykezeléstől az erősebb hatásfokú hatóanyagokig (ún. "Step Up" kezelési módszer), vagy kiindulási pontot képezhet mindjárt az erősebb hatásfokú - támadáspontú készítmények alkalmazása (ún. "Step down" módszer).

Reflux betegség elleni szintetikus kezelés során maximálisan be kell tartani a dózisra és annak időbeli alkalmazására vonatkozó utasításokat, hiszen mellékhatások is jelentkezhetnek, ill. pl. a savközömbösítő gyógyszer mellé nem szabad savtermelést gátló gyógyszert bevenni, mert közömbösítik egymás hatását. A Reflux betegség (és gyomorfekély, ill. az esetleges Helycobacter pylori fertőzés esetén) kezelésében célirányosan többféle hatásmechanizmus és hatóanyag (kombinációk) szerinti gyógymódok (gyógyszerelések) lehetségesek, leggyakoribb támadáspontú szintetikus gyógykezelések:

-Savközömbösítő gyógykezelés (Antacidok), melyek közömbösítik a sósavat, megkötik az epesavakat, fokozzák a prosztaglandin termelődését- és ezzel a nyálkahártya védelmét, csökkentik a gyomor pepszin kiválasztódását és segítik a gyomor kiürülését. A savlekötők általában aluminiumot, magnéziumot és karbonátot tartalmaznak (pl. Anacid szuszpenzió., Almagel szp., Almagel-A emulzió, Antagel-A szp., Antagel tbl., Maalox rágótableta, Talcis rágótabletta, Malugel A - B szp., Malugel tbl., Nilacid, Tisacid, Rennie tabl., Vicalin tbl., stb.). Mellékhatások lehetnek: székrekedés /aluminium tartalmú szernél/ vagy hasmenés /magnézium vagy kalcium tartalmú szernél/, vitamin és ásványi anyag hiány, puffadás, ill. a vesekő kialakulására való hajlamot erősíti.

-Savelválasztást gátló gyógykezelés során (H2-receptor-blokkolók, H2RA kezelés) egyrészt gátlódik a hisztamin által kiváltott savelválasztás, másrészt az ételek, az inzulin, a gasztrin által kiváltott savtermelés is. Ezen gyógyszercsoport egyben ellátja a sejtek, nyálkahártya védelmét is. Gyógyszerek pl: Cimetidin /Histodil/, Ranitidin /Zantac, Ulceran, Huma-Ranidin, Histac), Famotidin /Quamatel, Peptigal/, Nizatidin /Naxidin/.

-Protonpumpagátló gyógykezeléssel (PPI generációs kezelés) a savkiválasztás utolsó fázisában történik meg a blokkolás, melynek lényege a hidrogénion kiválasztás megakadályozása (ill. a hidrogénion káliummal való kicserélődése). Gyógyszerek pl: esomeprasol /Nexium/, lansoprasol /Lansone/, rabeprasol /Pariet/, omeprazol /Losec, Ulsol, Omegen/, pantoprazol /Contoroloc/, Pantoloc.

-Nyálkahártya védelmező mechanizmust elősegítő terápia során az ún. Sucralfat gyógyszercsoport hatása révén az aluminium képezi a nyálkahártya védelmét. A bevonó hatás miatt étkezés előtt 1 órával célszerű a hatóanyag bevétele. Gyógyszerek pl: Alusin, Ulcogant, Sucralbene tbl. és szirup, Alsucral tbl. és szirup, Venter tbl., Optacid granulált porkeverék.

-Bizmuttartalmú készítményekkel (bizmut-citrát készítmény de-Nol) a nyálkahártya védelme és a prosztaglandin termelődése fokozható (bizmuttartalmú savmegkötő készítmény még a Nilacid, a Vicalin is).

-Prokinetikus készítményekkel az emésztőtraktus mozgása és működési mechanizmusa segíthető elő, ezzel is segítve a gyomor kiürülését és csökkentve a nyelőcsőbe való visszaáramlást (Cisaprid). Mellékhatásként hasmenés és szívpanaszok jelentkezhetnek.

Abban az esetben, ha a hosszan fennálló és kezelésekre nem reagáló Reflux betegség áll fenn, műtéti megoldás is alkalmazható, pl. fokozott hegesedés/szűkület kialakulásakor- nyelőcső tágítás felfújható ballonnal vagy szonda technikával, ill. direkt műtéti beavatkozással, Bariett - nyelőcső kialakulása esetén -ekkor már a nyelőcső hámrétege helyett gyomor- hámréteg, hámszerkezet fedi a nyelőcső alsó zárógyűrűje feletti területet, ami idővel mirigyhámsejtes nyelőcső daganatot hozhat létre. Műtéti megoldás javasolható nagymértékű hernia sérv esetén, motilitási - mozgási zavar esetén, és volumen Reflux esetén -mikor már folyamatos a gyomorbennék és étel feláramlása és pangása is a nyelőcsőben, ill. nyelőcső daganat esetén, stb. (lásd. még: a nyelőcső betegségei). Reflux betegség során műtéti kontra indikációt képez, ha a nyelőcsőnek már nincsen semmilyen saját működési képessége.

Reflux betegség, mint pszichoszomatikus kórfolyamat:

A Reflux betegség egyértelműen a pszichoszomatikus betegségek "oszlopos" tagja. Reflux - szakértő természetgyógyász tapasztalatom és meglátásom szerint alapvetően a stressz és a helytelen táplálkozási szokás váltja ki a Reflux betegség kialakulását, melynek kellemetlen és fájdalommal járó Reflux tünetei egy "önmagába visszatérő" láncolatot hoznak létre, azaz fokozzák a stresszt.

Reflux betegség kialakulásának és fenntartásának bioenergetikai alapjai: A negatívnak ítélt gondolatok, események energetikai blokk gyűjtőhelye - dualitás energetikai /csakra/ központja a gyomor, ..."ez a dolog, gondolat megfeküdte a gyomromat"...., illetve a vastagbélrendszer (bélflóra egyensúlyának felborulása).

Reflux tünetek, és az állandósult Reflux betegség energetikai üzenete : ... Stop!.., változtatni kell az életviteli módon -és felfogáson, és elsősorban a magunkhoz való viszonyuláson, mert pl. ez a felfokozott élettempó és a velejáró feszültség, a teljesítési-megfelelési kényszer, önmagunk megélésének (örömteli) hiánya így nem hozza meg a várt eredményt! Reflux - Reflux betegség alapvető kiindulási pontja tehát elsősorban önmagunk lelki- és szellemi "oldalán keresendő".
A fel nem dolgozott, a ki,-ill. az el nem engedett stressz-feszültség pontok energetikai blokk-gócként gátolják a gyomor, a szív és a vastagbél harmonikus energetikai rendszerét, kiváltva ezzel idővel a stressz szervi tüneit, a Reflux - Reflux betegség tüneteit, az energia felvétel gátlását, a fizikai síkon megjelenő, azaz a mechanikai-idegi-hormonális- anyagcsere folyamat elváltozásokat, átrendeződéseket (és támadva a bélflóra egyensúlyi állapotát, azaz az immunrendszer főbb központját). Így a szervezet Reflux tünetek, Reflux betegség kialakulásával próbál jelezni a tudat számára a kialakult energetikai blokkokról. Bioenergetikai szempontból elsőrendű napi energia-blokk oldó gyakorlat a Mélylégzés alkalmazása.

Multidimenzionális szinten pedig a szervezet - lélek - szellem harmonizációja hozható létre a KAPCSOLATTEREMTŐ " GYÓGYÍTÁS " és KAPCSOLATTEREMTŐ FOLYAMAT (The ReconnectionR folyamat) - bioenergetikai gyógymóddal, melynek során az öngyógyító rendszer - mechanizmus és az energia felvétel - harmonizáció aktivizálódhat sejt (DNS)- szinten!

Célszerű lassúbb ütemű sport tevékenységet is választani, pl. a mellúszás nemcsak a légzés mechanikai és gázanyagcsere folyamatát segíti, de a víz felhajtó ereje által a gyomorra - nyelőcsőre nehezedő gravitációs nyomás is csökken, miközben a fokozott, de nem megerőltető vérkeringés a nyálkahártyák gyógyulását, a gyomor - nyelőcső ürülését is segíti. Megfelelő mozgást biztosít még a séta és a csak kevéssé vagy közepesen megerőltető kirándulás.


Minden gyógyító, legyen az orvos-gyógyász, vagy az azt kiegészítő, és a gyógyulási - közérzet javulási folyamatot támogató - harmonizáló természetgyógyász, csak katalizátorként, segítőként vesz részt a ( reflux ) gyógyulási folyamatban. Az "Ő" teljes felelősségük abban rejlik, hogy a ( reflux ) gyógyuló részére folyamatos konzultáció, és visszaigazoló ellenőrzés kíséretében helyesen - objektíven válasszák meg és alkalmazzák az egyéni szükségleteinek megfelelő ( reflux ) terápiás gyógymódot, kezelést, ha szükséges akkor a megfelelő szakemberek közötti csere-információkkal, ill. a szükségessé vált terápiás módosításokkal - alkalmazásokkal (lásd. még: szemléletmód)!

Reflux VUR - Vesico-Ureterális Reflux (húgyhólyag-húgyvezeték közötti Reflux folyamat)

A Reflux /vagy regurgitáció/ kifejezés önmagában visszaáramlást- visszafolyást jelöl. A szervezet kóros Reflux folyamatai közül a nyelőcső Reflux betegsége mellett, a húgyhólyag-húgyvezeték között kialakult Reflux folyamat a leggyakrabban előforduló kórfolyamat (Vesiko-Ureterális Reflux- VUR, vagy más néven Reflux nephropathia).

Tartalom: élettani leírás, reflux VUR kialakulása és okai, reflux VUR vizsgálata, kezelése, megelőzése

Húgyvezeték és a húgyhólyag élettani leírása

A húgyvezetékek (Ureterek) a vesekapun kilépő, kb. 28-30 cm hosszú, 4-5 mm vastag, kissé lapított, izmos falú csövek, melyek a vizeletet a vesemedencéből a húgyhólyagba vezetik át. A húgyvezeték(ek) a veséből kilépve a hasüregben, majd a nagy medencében a nagy horpaszizom felett halad. A kis és nagy medence határán ferdén keresztezi a közös csípőartériát, majd behajlik a kis medencébe. Ennek alján hátulról megközelíti a húgyhólyag alapját, s szűk nyíláson át a húgyvezeték beleszájadzik a húgyhólyagba. Az ureternyílást felül vékony nyálkahártyaredő övezi, mely a hólyag telítődésekkor billentyűszerűen meggátolja a vizelet visszafolyását a húgyvezetékbe (ureterbe).
A húgyhólyag (vesica urinaria) izmos falú tömlő, mely a húgyvezeték által szállított vizeletet felveszi, magába gyűjti, s bizonyos időközönként a húgycsövön át kiüríti. A húgyhólyag befogadóképessége általában 500 ml, azonban kóros viszonyok között (pl. húgycsőelzáródás esetén) több liter vizeletet is tartalmazhat. A hólyag bizonyos fokon túli telődése kiváltja a vizelési reflexet. A vizelési reflexív központja a gerincvelő keresztcsonti szakaszán van.

A gerincvelői központ aktivitását agykérgi hatások gátolhatják vagy erősíthetik, mely által megvalósulhat az akaratlagos vizeletszabályozás. A vizelési reflex eredményeként a hólyagfal hosszanti izomrostjai összehúzódnak és a hólyagban a nyomás ugrásszerűen megnő. A húgyvezeték(ek) nyálkahártya billentyűrendszere lezár, ezzel megakadályozva a vizelet visszafolyását a hólyagból a húgyvezetékbe, ezzel egyidejűleg a húgycső eredését körülvevő záróizom pedig elernyed. A húgyvezeték-húgyhólyag-húgycső összehangolt izommunkájának eredményeként a vizelet ezek után a húgycsövön át sugárszerűen távozhat a külvilágba.

Reflux VUR / vesico-ureterális Reflux kialakulásának okai és kórfolyamata

Ép anatómiai viszonyok között a vizelési reflex kapcsán, a nagy nyomás ellenére sem áramlik vissza a vizelet az uréterekbe (húgyvezetékekbe), ill. a vesemedencébe, mivel a hólyagfalban ferdén átfutó húgyvezeték szakasz összenyomódik, és az ureter-szájadék jól záró „funkcionális billentyűként” viselkedik, ez az ún. ventil-mechanizmus (lásd. az élettani leírást).

Azonban az ureter-beszájadzás fejlődési rendellenessége esetén, a vizelés idegi szabályozásának sérülése folytán, a húgyhólyagban a nyomás megnövekedése (pl. húgycsőszűkület) miatt, megnagyobbodott prosztata, daganat, műtéti beavatkozás, vagy húgyhólyaggyulladások, fertőzések következményeként a zárás tökéletlenné válik, s így a vizelet a hólyagból visszaáramolhat reflux folyamatként a húgyvezetékbe, illetve előrehaladott állapotként a vesemedencébe is.

Vesico-Ureterális- Reflux (ejtsd: vesziko ureterális reflux, vagy még más néven Reflux nephropathia (ejtsd: reflux nefropátia) esetén a hólyagban levő vizelet nemritkán bekövetkező felszálló fertőződésekor vesekehely tágulat, vesemedence gyulladás, és következményes vesezsugor alakulhat ki.
A Reflux – vizelet visszaáramlásos reflux VUR kórtünet ugyan bármilyen korosztálynál és nemnél előfordulhat, de csecsemők, kisgyermekek esetében igen gyakori a reflux VUR kialakulása. Eleinte inkább a fiúgyermekek (kb. 4 éves korig), később a leánygyermekek esetében jellemzőbb a reflux VUR kialakulása /az anatómiailag rövidebb húgycső miatt, egyben a "leánydominancia" sokszor a genetikailag is kimutatható/.

Átlagosan kb. 10 éves korig gyakoribb a reflux VUR kialakulása gyermekeknél. A Reflux lehet veleszületett –primer, elsődlegesen kialakult reflux VUR betegség, és szerzett- szekunder, másodlagosan kialakult reflux VUR betegség. Veleszületett Reflux VUR (primer reflux) esetén a húgyvezeték húgyhólyagba való illeszkedésénél jön létre a húgyvezeték gyengesége az intrauterin (magzati korban) időszakban, mely által kiváltott Reflux folyamat a további fejlődés során az esetek többségében önmagától, spontán gyógyulással megszűnik.

Szerzett Reflux (szekunder reflux VUR) kialakulásának leggyakoribb oka, a gyakori felfázás, húgyúti fertőzés, melynek alapja felnőttkorban pl. a vesekő, húgyvezetékkő alapján kialakuló szöveti irritáció, vagy a terhesség is lehet (a méh összenyomja a húgyvezetéket), gyermekkorban leginkább a piszkos kéz, ill. a nem megfelelő tisztálkodási - fenéktörlési technika a kiváltó tényező.
A reflux VUR és a húgyúti fertőzés oda-vissza indikációja, ill. kialakulási forrása is lehet egymásnak. Amennyiben húgyúti fertőzés, gyulladás következtében alakul ki a reflux VUR, a gyulladás megszűnte után spontán módon is megszűnhet a Reflux folyamat (és általában meg is szűnik, ezt hívják átmeneti reflux VUR-nak), amennyiben a reflux VUR az elsődleges tényező, mely kiváltja a gyakori, visszatérő húgyúti fertőzéses folyamatot, akkor a gyulladáscsökkentő, folyamatos vizeletfertőtlenítő gyógykezelés kezeli egyben a reflux VUR elváltozást is.
A reflux VUR során a folyamatos vizelet-visszaáramlás a húgyvezetékből idővel feljuthat a vesemedencéig is, tágítva és károsítva ezzel a vese szöveteit is. A reflux VUR súlyosabb fokán már a húgyvezeték kitágulása és hegesedése mellett vesemedence tágulat (hydronephrosis, ejtsd: hidronefrózis), vesemedence gyulladás (pyelonephritis, ejtsd: pielonefritisz) alakul ki, majd hegesedési folyamat, és a vese glomerulusok (vér szűrését végző vese csatornácskák) szűkülete, vesezsugor jön létre. Kezeletlen és végső esetben pedig kialakulhat akár a veseelégtelenség /uraemia, ejtsd: urémia/ fázisa is.
A reflux VUR folyamat szinte minden esetben magas vérnyomást alakít ki, de maga a reflux VUR folyamat nem jár specifikus tünetekkel, leginkább a fertőzéssel és annak tüneteivel társult reflux VUR hívja fel magára a figyelmet, ill. a már kialakult vesebetegség.

Fertőzéses reflux VUR folyamatban hőemelkedés, láz, elesettség, étvágytalanság, hasmenés, súlycsökkenés vagy csecsemőknél, kisgyermekeknél a súlygyarapodás elmaradása, gyakori vizelési inger, „cseppenkénti” vizelés (egyszerre csak pár csepp vizelet ürítése), vizeléskor csípő érzetű fájdalom, esetleg véres vizelet, alhasi fájdalom és tompa háttáji fájdalom a jellemző tünet együttes. Kisgyermekek esetében gyakran társul torokgyulladás a fertőzéses reflux VUR folyamatához.

A reflux VUR kórfolyamat előrehaladottsága szerint V csoportra osztható:

I. fokú reflux VUR: ebben a reflux folyamatban csak az ureterig (húgyvezetékig) áramlik vissza a vizelet
II. fokú reflux VUR: ekkor a vizelet visszaáramlása már a vesemedencét is eléri
III. fokú reflux VUR: kialakul az ureter és a vesemedence tágulata is
IV. fokú reflux VUR: az ureter kanyargóssá és jelentősen tágulttá válik, a vesemedence szöveti állományában is eltérések jelentkeznek már
V. fokú reflux VUR: a veseállományban nagymérvű szövetállomány elváltozás, szövetpusztulás jön létre

Vesico-Ureterális Reflux vizsgálati módszerei és a reflux VUR kezelési lehetőségei, a megelőzés

Tartalom: vizsgálati lehetőségek, orvos-gyógyászati kezelések, természetgyógyászati kezelések, a megelőzés

Reflux VUR diagnosztikai lehetőségei

Gyakorta jelentkező húgyúti fertőzések esetén mindenképpen szükséges a húgyhólyag, húgyvezetékek és veseállomány vizsgálata is, annak megállapítására, hogy nem reflux VUR váltja-e ki, ill. tartja fenn a gyakori húgyúti gyulladásos állapotot.

Reflux VUR diagnosztikai vizsgálatai: manuális tapintásos – fájdalom és nyomásérzékenységi vizsgálat, természetgyógyászati Biorezonancia-Bioenergetikai vizsgálat, hasi UH vizsgálat, Urográfia- kontrasztanyagos Röntgen vizsgálat, Izotópos vizsgálatok, hólyagizom működési zavar gyanúja esetén cysto-manometria vizsgálat, reflux VUR gyanú esetén MICU -mictios-cysto-ureterográfia- vizsgálat /húgyhólyag kontraszt anyagos feltöltése - feszítése, majd lefényképezése/, genetikai vizsgálatok, vérkép- és vérsüllyedés vizsgálat, középsugaras vizeletből vett vizelet üledék és vizelettenyésztési - rezisztenciai vizsgálat (kórokozók beazonosítási és érzékenységi vizsgálata a gyógyszerek hatóanyagaira).

Fontos tudni, hogy maga a reflux VUR folyamat valamilyen szinten akkor is fennállhat, ha a hasi UH, vagy a vizeletvizsgálat eredményei ezt még nem mutatják ki (pl. ha még az "UH számára" nincs elégséges, látható tágulat, vagy vizeletben nincsenek baktériumok, genny, fvs.ürítés, stb., azaz nem áll fenn fertőzéses folyamat a reflux VUR megléte mellett).

Reflux VUR orvos-gyógyászati kezelése

A reflux VUR alapvető kezelési kiindulópontja a vizelet (ill. húgyhólyag) folyamatos fertőtlenítésén, tisztításán, ill. a diagnózis során megállapított egyéb oki kezelésén (pl. húgycsőszűkület, idegi szabályozás zavara, vesekő, daganat, stb.) alapszik.

Amennyiben a reflux VUR folyamatot csak egyszeri húgyúti fertőződés váltotta ki, akkor elégséges az egyszeri gyulladáscsökkentő, antibiotikus kezelés, melynek során a reflux VUR is megszűnik (átmeneti reflux VUR). Fejlődési rendellenesség, ill. előrehaladott reflux VUR állapotban szükséges lehet a modern endoscópos beavatkozásra (STING), melynek során az anatómiai helyzet közvetlen feltérképezésén túl (húgyhólyagfal- húgyvezeték és vese állapota), az ún. feltöltéses reflux VUR kezelés is megtörténhet szövetbarát, alakmegtartó anyaggal.
Az endoszkópos beavatkozás esetén közvetlen a húgyvezeték beszájadzási terület mellett, a húgyhólyag nyálkahártya alá mintegy támasztékként és szűkítőként szövetbarát anyagot /teflon, szilikon/ fecskendeznek be. A húgyhólyagban lévő nyomás hatására a feltöltő anyag a nyíláshoz feszül, biztosítva a továbbiakban a húgyvezeték megfelelő zárását, a reflux VUR megszűnését. Sebészeti, nyílt hasi műtéti reflux VUR megoldásként a húgyvezetéket (uretert) áthelyezhetik a hólyagfal más helyére. A reflux VUR műtéti megoldásai esetében kis százalékában előfordulhat a reflux VUR kiújulása (ill. bizonyos mértékű reflux megmaradása), vagy a húgyvezeték szűkülete, szükség esetén az endoszkópos anyagfeltöltéses kezelés ismételhető.

Reflux VUR természetgyógyászati regenerációja

A reflux VUR esetében természetgyógyászati szempontból, igen hatékony fertőtlenítő, ill. tisztító megoldást nyújt az Ezüstkolloid oldat alkalmazása, mely mintegy természetes antibiotikumként működik, és a bélflóra normál állapotát sem befolyásolja, nem bántja.

A gyógynövényes tisztító és fertőtlenítő kúrák alkalmazásával a folyadékszükséglet egy része is pótolható, de gyermekek és terhesség esetében nagyon körültekintően kell meghatározni a szükséges gyógynövényeket (gyógynövény összetételeket), és azok mennyiségi- és időbeli adagolási alkalmazását! Reflux VUR kialakulása, ill. húgyúti tisztításhoz és fertőtlenítéshez megfelelő gyógynövények pl.: a tőzegáfonya, a medveszőlő, a csarab, a cseresznyeszár és a csipkebogyó, a kamilla és a körömvirág, a lestyán és a cickafarkfű, a zsúrló és az apróbojtorján, a petrezselyem és a kerti kakukkfű, az aloe vera és a nyírfalevél tea.
Az immunrendszer erősítése és gyulladáscsökkentő szempontból pedig az echinachea, azaz a vörös vagy bíbor kasvirág megfelelő, melyet gyermekek és terhes asszonyok is fogyaszthatnak. Gyermekeknek nem alkalmazható gyógynövény pl. a borsmenta, terhes asszonyoknak pl. a petrezselyem és az aloe vera, mert nagyfokú alhasi vérbőséget okoznak (lásd. még: gyógynövények alkalmazási kritériumai és a gyógynövények felhasználási lehetőségei)! A fertőzéses reflux VUR, ill. az előrehaladottabb reflux VUR kialakulásával ajánlott az ágynyugalom, a minél több pihenés, a megerőltető testmozgás kerülése.
A reflux VUR fertőtlenítő, tisztító célzott terápiája mellett alkalmazható még a Homeopátiás gyógykezelés, a Schüssler só -terápia, a Bach-virágterápia, ill. a gyógyvíz ivó- és fürdőkúra, melynek alkalmazását (alkalmazhatóságát) és annak idejét minden esetben a vese állapota határozza meg. Reflux VUR akár természetgyógyászati, akár szintetikus antibakteriális gyógykezelése mellett mindenképpen fontos kiegészítő terápia a bélflóra támogatása is probiotikumokkal (élőflórás joghurt, kefir, vagy összeállított kiszerelésben), mivel egyrészt az antibiotikus terápia felborítja a bélflóra normál állományát, másrészt az immunrendszer- és energetikai forgalom hatékony működésének, egyensúlyának alapja a bélflóra–vastagbél megfelelő állapota.

Nagyon fontos az egyszerre nem sok, de bő folyadékfogyasztás (lásd. még: vízterápia), és a gyakori vizelés biztosítása. A bioenergetikai, azaz a Biorezonancia-Bioenergetikai kezelések során pedig nagymértékben növelhető, erősíthető az érintett szervek (húgyhólyag, húgyvezeték, vese) ellenálló képessége, ill. a gyulladásos folyamatok csökkentése, megszüntetése. Reflux VUR - IV, reflux VUR - V kialakulása esetén is javasolt kiegészítő terápiaként a természetgyógyászati kezelés és energetikai erősítés, a szükséges orvos-gyógyászati megoldásokkal együttműködve.

Reflux VUR megelőzési szempontjai

Megelőzésként fontos tényező, főleg kisgyermekek esetében, hogy időben kerüljön széleskörű kivizsgálásra a gyakori felfázásos tünet, és annak oka. A reflux VUR megelőzésében elsőrendű szempont a gyakori kézmosás (főleg toalett előtt és után is, nemi aktus előtt és után is), ill. a helyes technikájú fenék- és nemi szervi tisztálkodás, azaz a higiéniai szempontok betartása, mely mielőbbi megtanítást és begyakoroltatást igényel a gyermekek számára.

Gyakran a húgyúti fertőzés, ill. a reflux VUR folyamat kialakulása abból az egyszerű tényből alakul ki, hogy a kislányok a végbél felöl, a hüvely felé törlik ki a feneküket, baktériumokat (pl. coli baktérium) juttatva így a húgycsőbe, ahonnan aztán felszálló fertőzés alakul ki a vizeletelvezető rendszerbe, indikálva ezzel a reflux VUR folyamatot is.

Alapvető higiéniai szempont a fehér neműk napi váltása, nemi érintkezés előtti és utáni vizelés (nők és férfiak számára is fontos!), ill. mosakodás, és a vizelet időnkénti megtekintése, ellenőrzése (lásd még: candida és a szexuális problémák). A megfelelő folyadékfogyasztás nemcsak fertőzés és reflux VUR kórfolyamat esetén lényeges szempont a tisztítás céljából, hanem a napi rendszerességgel biztosított kellő mennyiségű (lehetőleg) tiszta víz fogyasztása folyamatos öblítés, tisztítás alatt tartja a húgyhólyagot csakúgy, mint a veséket is.
Elérhetőség
Budapest - Heves Megye Gyöngyös